felhők között a fényben....

legyőzni önmagunkban valamit talán az egyik legnehezebb feladat. talán nem is lehetséges teljesen. csak úgy, ha létrehozzuk azt az önmagunkat, amelyikből mindez hiányzik. de az már nem mi vagyunk, és mégis. megpróbáltatások napjai ezek. fáj, hogy látok. tudom, hogy más is lát. sokszor elég csak ránézni 2 emberre, és rögtön tudod, mi van közöttük. olyan nyilvánvaló tud lenni. rengeteg bennem a kérdés mégsem tehetem fel őket. annyi mindenről szeretnék valakivel beszélgetni, mégsem tudunk. régebben még talán érzett valamit, fontosnak tartott, de ma már biztosan nem. bár tudom mi van vele, mégis lassanként a közöny állapotába kerülök. hiányzik nagyon. de egyoldalú nem lehet a kapcsolat. úgy nem válhat kettő eggyé.